2012. december 20., csütörtök

Egy mamusz története



Volt egyszer, holnemvolt, egy hölgyemény, aki gondolt egyet, és rendelt egy mamuszt. Olyat, mint a képen, de gyerekláb helyett az ő 42-es lábikójára. És a szalag is legyen más színű, mert tetszett ugyan a kék, de mégiscsak. Ki tudja, milyen volna amúgy...? Ki kell próbálni... Ja, és ugyan 110 km-re lakik, de személyesen kéne átvenni.
És akkor a varrónő nekiállt, és készített egy 42-es szabásmintát. Nem kis munka volt, mire minden a helyére került, méghozzá úgy, hogy arányos és szép legyen a leendő lábbeli. Természetesen ugyanazon az áron.
Közben sürgető levelet kapott, fázik a rendelő lába, ajjaj... bele kell húzni!
És mikor elkészült a mamusz, képeket küldött szalagokról, vajh melyik illik hozzá? Kedves rendelőnk kiválasztotta és érdeklődött, hol veheti át? Varrónő öccse épp tudta volna kézbesíteni, de az időpont nem volt megfelelő. A hölgyemény kérte, másik napon találkozhasson vele, ám a varrónő (talán rugalmatlanul) javasolta, ezt inkább az öccsel beszélje meg... aki reggeltől estélig dolgozik.
Mamusz maradt. Majd egy utazás alkalmával már közel járt a megrendelőhöz, aki viszont egy szem gyermekével nem találta jó ötletnek a BKV igénybevételét, ám feltételezte, a varrónőnek könnyebb öt gyerekkel utazgatni... neki a belváros a jó. A mamusz újfent maradt, jöhet a posta.
Postázás után pár nappal ingerült telefon, még ingerültebb levél... "Megkaptam a mamuszt.
Nagyon torz a szabasa, es egyaltalan nem kenyelmes. Minosegileg elfogadhatatlan.
Kerlek szepen utald vissza a penzt, az egyszeri postakoltseggel, es en visszakuldom neked a mamuszt, ami szamomra sajnos hasznalhatatlan. Kar mert azt terveztem hogy a tobbi noi csaladtagnak ilyet rendelek karacsonyra..
Nagyon csalodott vagyok :("
Mindeközben egy másik megrendelő hajszálra ugyanilyet kapott, azt írja, nagyon szereti és a kollégiumi szobatársa is ilyet akar:)
...
Mamusz visszajött egyszer, ám varrónő nem tudta átvenni, így visszakerült a megrendelőhöz.  Mire varrónő újra utalta volna a postaköltséget, hogy visszakapja munkáját, ezt a választ kapta:
"Kerlek ne utalj - ha eddig nem tetted vola meg (lehet hogy en lattam rosszul hogy mar utaltal)
Odaadtam a magyar Voroskeresztnek. Remelem hogy ha nem is kenyelmes, valakinek a labat melegiti a telen."
Erre csak ezt tudta írni, leforrázva: "Rendben, minden jót nektek!"
Most komolyan, az ilyen emberek mit gondolnak magukról?  Ők valójában valami hercegnők, akik körül forog a világ, mi meg a kiszolgálószemélyzet? Nem térek magamhoz... Annyi problémázás meg huzavona után tulajdonképpen varrtam egy mamuszt jótékonyságból? Szívből remélem, hogy akihez kerül, értékelni fogja... ha mást nem, legalább a melegét...

9 megjegyzés:

Julcsi írta...

Jaj! Ez annyira... nem is tudom... aljas? Most hirtelen nem jut eszembe jobb szó:(

Rita írta...

Az. Aljas. Nem is kicsit! Visszaélés a ráfordított időddel, pénzeddel és energiáddal. Sajnos időről időre belebotlunk ilyen emberekbe. Tudom, hogy nehéz (hasonló esetben én is hetekig a dolog hatása alatt vagyok) de próbálj túl lépni rajta. Ezek szegény, szerencsétlen emberek, akik utálják saját magukat és ebből kifolyólag a világot is, és személyes sértésnek veszik ha valaki elégedett, netalán boldog is. A nyomor társat keres alapon megpróbálják a környezetük életét is pokollá tenni. Ne hagyd!!!! Az ilyeneken még bosszankodni sem érdemes, legfeljebb sajnálni lehet őket.... gondolj bele, micsoda torz lelke lehet egy így viselkedő embernek! És különben is:
a helyes, kedves emberek azért szerencsére többen vannak :-)

Trixi írta...

Szerintem most, hogy pénzénél volt, már nem erőltette meg magát, hogy ismét elmenjen a postára, valószínűleg átgondolta, hogy na mégiscsak elhordja maga azt a mamuszkát. (Az ilyen stílusú ember tutira nem ad semmit a vöröskeresztnek, inkább belerúg kettőt a hajléktalanba)
Szóval én vissza követelném tőle a pénzt, hiszen a termékedet nem küldte vissza, ahogy megígérte!! Csalással kicsikart tőled egy munkát, megkárosított téged! Aljas az ilyen ember!

Sárosdi Virág írta...

Eri,annyira sajnálom. :(
A munkáidban rengeteg szeretet van...de úgy látszik, az illető annyira kemény szívű, hogy már ezt sem veszi észre.

Huszárkriszta írta...

Kedves Erika!
Megdöbbent és felháborít ez az egész ! Sajnos vannak ilyenek, nem is tudom mit írjak......Mélységesen szégyellje magát az ilyen aljas egyén !!!!

Zsuzsa írta...

Erika megértelek, és okosat sem tudok írni rá. (Hasonlóan jártam én is, nekem egy nem mamusz ára úszott el, hanem a házfelújításnál vágtak át piszkosul.) Sajnálom, hogy lóvá tettek. A munkáid szépek, nem hiszem, h a minőségre, vagy a kivitelezésre...rosszat mondhatott volna a megrendelő.

Névtelen írta...

Ilyen ember nem ad semmit a vöröskeresztnek, szépen átvert többszörösen téged.
Személyes átvételt pedig mond meg, hogy csak a lakás körzetében megoldható ha tetszik akkor jó ha nem akkor inkább ne rendeljen.

Bambuc írta...

Nem is tudok mit mondani, engem is csaptak már be. Azért nem kaptam a munkámért soha ilyen letolást. Ha tényleg odaadta a Vöröskeresztnek, akkor egy ismeretlennek bearanyoztad a karácsonyát. Ő meg sem érdemelte!
Azért legközelebb ne vállalj személyes átvételt!

Erika Radics írta...

Köszönöm a támogatást, jó érzés, hogy nem én látom egyedül így a dolgokat, már azt hittem, velem van a baj...
Utánanéztem közben a jogszabályoknak, van elállási jog az internetes vásárlásoknál is. Ezzel a vevő a vásárlástól számított 8 napon belül élhet, indoklás nélkül. Ilyenkor az eladó visszaküldi a termék árát, a vevő saját postaköltségen visszaküldi a terméket és kész.
Vannak persze kivételek, mikor nem élhet az elállás jogával, pl. akkor, ha a terméket kifejezetten az ő kérésére készítették, megrendelésre...
Azt hiszem, akinek van szeme, az látja, hol történt többszörösen is bibi...:)
A mai bejegyzésemben újabb részletek az ügyről:)

Ha tetszett, maradj és olvass még:)

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...