2012. szeptember 29., szombat

Levendula-nyugalom...


Levendula... még a neve is megnyugtat, elringat, dallamos, dúdolós...
Legkedvesebb illatom, gyógyír és életerő lelkemnek és testemnek.
Tisztaságot és egészséget sugároz, lila romantikával és cseppnyi szentimentalizmussal...







Keresztury Dezső: Levendula
 
Levendula, levendula,
fanyarédes animula,
lettél lila lángfurulya,
mert perzsel vad kánikula.
 
Kék a lába, zöld a szárnya,
a madár beh gyöngyön járja:
vele hívó szép dalára
vén szívem is lépne párba.
 
Fenn az égen sűrű csillag,
lenn fekete falu falvak:
éj ködében tarló, parlag,
jobb ki békén hazaballag.
 
Levendulaillat illan,
az a madár meg se cikkan,
de ami volt mégis itt van
híven őrzött álmaimban.
 
Talán csak egy pillantásra
megéled az éj varázsa:
virággal telik a váz, ha
szívós élet lobban lángra.
 
Villik tánca hív már útra,
s valami megárad újra:
telt szívem veled virulna
                                                           levendula, levendula.

És ti szeretitek a levendulát?

2 megjegyzés:

Névtelen írta...

Én is nagyon szeretem a levendulát!Te csináltad a szappant?

kiseri írta...

Szia kedves Névtelen!:) akkor egy malomban őrlünk:)
Igen, én készítettem, valahol láttam ezt a díszítést, nagyon megtetszett... és ha éreznéd az illatát...!

Ha tetszett, maradj és olvass még:)

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...