2010. augusztus 4., szerda

Vásár


Ilyen volt a kis standunk, egy hosssszúúú sörpad asztallal, előtte sár... azt se tudtuk először, hova pakoljunk, hogy lássanak is minket meg a portékát. A kirakodók utcájának legutolsó háza voltunk... Mellettünk "büfé", ahol reggeltől délutánig folyt a pia... néha a varrnivágyó gyerekeknek kitett padra telepedett egy-egy söröző ember, azt gondolván, mi a talponálló árnyékos lugasa vagyunk...




János az ördöglakattal keltette a legnagyobb érdeklődést, szívesen próbáratették magukat fiatalok, idősek egyaránt:


Íme a legidősebb "tanítványom", egy szerelmes cowboy, amint szívet varr szerelmének:


Összességében jól éreztük magunkat, sok-sok lovat láttunk, sok-sok érdekes embert... Samu is egész napra talált magának elfoglaltságot, Barnabás sokat aludt és nézelődött, jobban viselkedett, mint itthon. De a célközönségünk egyértelműen nem itt van... próbálkozásnak, tapasztalatnak jó volt ez a nap, sőt még meghívást is kaptunk két következő rendezvényre.

6 megjegyzés:

Anna, írta...

Jaj de jólesett látni ragyogó arcod! Rég nem jártam blogokon, gyerekklubbok ideje meg sok egyébb... nem folytatom. Még jövök!!! Puszi.

janucbajusz írta...

AZ én kis feleségem!:)

L.Julcsi írta...

Nagyon helyesek vagytok!:)

Szera írta...

Csak egy kis morzsikát kérnék az erődből... :)

Tündérlátta írta...

Valamiért régen jártam feléd. és most olyan jó volt olvasgatni! Na meg kicsit pirulok is.

janucbajusz írta...

A legjobb ördöglakatos történetem a vásárról:
2 srácnak mondtam

- "nem erővel, ésszel logikusan ki kell nyitni a lakatot"
- "Nem tudunk logikusan gondolkodni, mert bőlcsészhallgatók vagyunk."

És tényleg nem nyitották ki...:)

Ha tetszett, maradj és olvass még:)

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...