2010. június 9., szerda

Növésben...


... napról-napra... szemmel láthatóan kerekedik, husisodik, erősödik. És annyira édes... folyton nyaljuk-faljuk! Emellett a tevékenység mellett nem is nagyon jut időm másra... még egy fiús takarója sincs szegénynek, be kell érnie a lányok babatakarójával, az első "patchworkművemmel". Mert készült egy takaró a terhességem alatt, de csupa virág és rózsaszín csöpögés, hát attól még ez a piroskockás is jobb.








És elkezdődtek a "kis éji zenék" is, fáj a hasa, közben folyton szopizna, aztán sír, mert fáj a hasa... ördögi kör, de nincs mit tenni, túl kell esni rajta. És még mindig nem vészes, este 11-kor már alszunk, éjjel meg egy hangja sincs. Amikor a pocakomban lakott, akkor is este 10-től 11-ig tartott a legintenzívebb rugdosódása... Sára terhesen is fél éjszaka ébrentartott, aztán picikorában is éjjel sírt a legtöbbet. Jakab meg éjjel-nappal sírt, négy hónapon át... szerintem ezeken túl kell esni, arra gondolok, egyszer elmúlik, vége lesz... addig meg ringathatjuk, énekelhetünk, ölelgethetjük a picibabánkat. Használjuk ki!:)

19 megjegyzés:

Sziranszki írta...

Annyira helyesek a képek, hogy csak mosolygok hosszú percek óta!

Fércművek írta...

De szép baba és jó a többiekkel együtt látni. :))

Ejjkukk írta...

:D Nagyon kis helyeske! Csuda kedves arcocskája van! Aranyosak mind!

Lidércke írta...

Gyönyörűek mind! :))

Rita írta...

csudaszép mindegyik, legyél nagyon büszke rájuk! Az alvási szokások a babáknál érdeked téma: én nem tudok nagyon hozzászolni mert az én lányom 4 hetesen átaludta az éjszakát (addig kettökor is kért szopit) Aztán, amikor az unokám megszületett, lélekben felkészültem a legroszabbra, mert ugye kétszer nem lehet ekkora szerencséje az embernek. De Sophia baba mér rátett egy lapáttal: ö nem korházban, hanem születés házban jött a világra, pér orásan már hazavihettük. Az elsö naptol kezdve végigaludta az éjszkákat, este 10-töl reggel 7-8 oráig egyhuzamben aludt. 6 honapos korára 9-kor kelt, ill nekem kellett ébresztenem hogy menjünk már reggelizni mert mindjárt itt az ebéd is :-)))Ezt a szokását a mai napig megtartotta: reggelente fél kilenckor erövel kell kihuznom az agybol hogy menjünk az oviba, pedig délben is alszik még és legkésöbb 8-kor ágyban van minden nap....szeret aludni a gyermek :-))))

Skippo írta...

Köszönöm a testvérkézős képeket. Nagyon aranyosak, mind! A nagy, a kicsi, no meg a legkisebb testvérkék. Bájosak! A kis csomag meg a kockás takaróban... :D A hasfájósság elmúlik max. 6 hónaposan, ha nem, akkor súlyosabb a baj, mint unokahuginál, akinél csak 9 hónaposan állapították meg, hogy tejfehérje allergiája van. Tesóm meg 8 hónapig szoptatta. Az állandó bukásra azt mondták, hogy reflux. Korházban, gasztoenterológusnál, mindenhol jártak, de csak akkora derült ki. Szegény jól megszenvedte, le is fogyott... De már jól van, mindjárt 2, gurul, s reménykedünk, hogy kinövi! :) A mi lánykánk négy hónapig volt hasfájós. Az Espumisan cseppek ugyan hatottak hál'istennek. De van akinek az Infacol jön be. Azért vigyázni kell, mert mindkettő kiválthatja az ellenkező hatást is. Meg figyelni kell,hogy a kismama melyik ebédje után hogy van a baba. Egy pici odafigyelés, meg sok-sok türelem. De elmúlik.Bár egy ilyen rutinos anyukának kár ezt magyarázni! :) Bár, mint írod, nem mindegyik gyerek volt hascsikarós, sőt nálatok igazán jól látszik, hogy mennyire különbözőek. Mind egy kis egyéniség már pólyásan is.

Strugamano írta...

Hát, én teljesen elolvadok! Tündéri kis csomagotok van :) A testvérekkel készült képek pedig igazán lélekmelengetők. Az írásodból, belőled, a tesókból, a képekből csak úgy árad a szeretet! Még nekünk is jut belőle:) Élvezd ki a babázás minden percét!

Cserfescsillag írta...

Látszik rajta, hogy boldog baba! :)

csipkelelkű írta...

Ó, jaj. Most megyek, és feltörlöm magam a padlóról. Csodaszépek mindnyájan!

Colette írta...

A legszebb dolog a világon, ami most veletek történik... és már heten vagytok:-) Tudod-e, hogy hét gyeremekkel tudja igazán egy család a teljes életet, minden fenntről rábízott feladatát megélni? Érzel erőt a folytatáshoz? Csodállak, látod most meg nálunk megy a "bezzega kiseri"... szófordulat:-)))

L.Julcsi írta...

Csodásak a tesós képek!!!Annyira szépek :)

Szera írta...

Ez a sok ajándék egy-kupacon...
Gyönyörűek...! :)

janucbajusz írta...

KÖSZÖNJÜK A SOK "KEDVESSSÉGESSSÉGETEKET, ÉS A SOK JÓKÍVÁNSÁGITOK".:)

Bambuc írta...

Jaj annyira szépek együtt a gyerekek a picivel, látszik mennyire szeretik egymást. Olyan jó ezt látni! Gyönyörű baba! A hasfájósság és a bukás nálunk is sokáig tartott, de aztán csak elmúlt. Remélem nálatok is minden rendbe jön majd. Csodás lehet ilyen sok gyereket nevelni(nekem még csak egy van)!

Forgács Fanni írta...

A harmónia, a melegség, az illat!!! Ezekből a képekből töltekezem! Köszönöm!

Mammka írta...

Tüneményesek valahányan: egy apró mennyország.:)
Nálunk Sebestyén azt mondja puszilgatás közben a kishúgának,hogy :olyan ÉDENGETNIVALÓ.:)
Hát a tietek is!:)
Sok puszi !

Névtelen írta...

Szervusz testvérnő! Gratulálok a kisbabátokhoz.Jehova áldását kívánom nektek.
Icu a gyomai gyülekezetből.
Gratulálok a blogodhoz, csodás dolgokat alkotsz.

kiseri írta...

Köszönöm, nagyon jólesnek a kedves szavak, kellenek is mostanság, erőt adnak és tényleg büszkeséggel töltenek el...:) fáradt vagyok... meg sokat itthon, már vágyok valami társaságra, és olyan jó, hogy vagytok nekem! Köszönöm!!!
Colette, én bírnám, de ez az élet... ez a világ nem nekünk való, nagycsaládosoknak, külön bejegyzést érdemelne ez a téma...:( na majd egyszer!
Icu! írj emilt, kérlek!!! Nagyon várom!:)

H. Mária írta...

Csodálatosak együtt a gyerekek. :)
Látszik rajtuk, hogy mennyire szeretik egymást. :)

Ha tetszett, maradj és olvass még:)

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...