2010. március 21., vasárnap

Köszönöm...

... mindenkinek a kedves és buzdító szavakat!!! Olyan jólesett, aranyosak vagytok nagyon!

Hát érdekesen sikerült... mivel ez egy babaruhabörze volt, főleg használt ruhácskákkal és játékokkal, tudtam, hogy nem lesz nagy érdeklődés a dolgaim iránt. Így nem csalódtam, bár mindössze egyetlen dolgomat adtam el. Névjegykártyákat vittek páran, talán lesz, aki tényleg megnéz majd. A megunt játékaink közül is vettek párat, kb. a helypénz jött vissza, amiből a gyerekeim újabb játékot vettek...:) ez mindenkinél így van? A megmaradt játékokat (gyakorlatilag majdnem az összes megmaradt) bevisszük az oviba és szétosztom néhány családnak, hátha ők értékelik.

Furák azért az emberek: egy mackóm tetszett egy hölgyeménynek, és azt gondolta, félárra lealkussza... félárra?! Pedig olyan alacsony árakon vittem most a varrományaimat, hogy el se merem mondani... a meskás vásárlóim a hajukat tépnék...:)

A vásározás elég nehezen megy nekem, azt hiszem... Nem vagyok egy jó "kofa", nem tudom kínálgatni a dolgaimat, legszívesebben elbújnék az asztal alá. De szerencsémre ott volt Beatrix, aki nagyon lelkesen kínálgatta a portékámat és szóval tartotta a meg-megállókat. Szuperül csinálja! Erre születni kell, nem tudom, meg fogom-e valaha tanulni ezt... pedig jó lenne, szeretnék vásárokba merészkedni. Nyárra már a babával is lehet bóklászni, kendőben alukálna rajtam...

Most megmaradt egy naaagy halom portékám, lehet kuksizni a Meskát, és lehet jönni a következő vásárra májusban! Hamarosan elárulok részleteket is, nagyon izgi lesz...:)

9 megjegyzés:

Lidércke írta...

A babaruha-börzék ilyenek. :( A minimális árból is alkudni akarnak. :(
A névjegyosztás viszont jó! Nekem van olyan, évek óta rendszeresen visszatérő megrendelőm, aki börzén kapott tőlem szórólapot. :) Kívánom, hogy sokan felhívjanak! :)

F.Gina írta...

Ilyen minőséggel (és árral, mert azt muszáj kérni) csak minőségi vásárba menj, kézművesek közé. Ott nem esnek hanyatt a nézelődők az áraktól, és tudják értékelni a kézzel készült holmit. Ott sokkal jobban éreznéd magad :))
Ha szabad nekem egy picit reklamálnom : Nem tennél a szöveg alá egyszínű alapot ? Olyan nehéz így olvasni :((
Puszi Gina

Ducika Ducila írta...

Szia!
A kézműves portálon próbálkoztatok már? Éppen hirdetnek egy nagyszabású kézműves vásárt. Varrással úgy tudom, hogy nem lehet bejelentkezni, de minden mással igen. Dukay Barbaránál kell jelentkezni, leírod, hogy te/t ezt és ezt készítitek, stb. Nagyon klassz gyűjtőhely és az is jó benne, hogy összefogja a hozzátok hasonlatos kézműveseket is:-)
Sajnos szerda óta nem tartozom már a "gólyások klubjába", de nagy szeretettel kíváncsiskodok a te és a kis pocaklakód sorsa után.

eszterda írta...

Azt nem tudtam, hogy ilyen arculata volt eredetileg a vásárnak, azt hittem kézművesvásár lesz. Azon biztos nagyobb lesz az érdeklődés! Legalább a neved mát közkézen van, ismerős leszel legközelebb.

katafolt írta...

Én úgy vettem észre,hogy kézműves vásárokon sem szeretik a vásárlók a jó kofát.Nem jó az sem,ha tukmáljuk a portékát.Mosolyogni kell és készségesnek lenni,az első kölcsönös mosoly után :) jönnek a kérdések és türelmesen válaszolgatni kell rájuk,akkor is,ha aznap kb.századszorra mondod el ugyanazt.
De alapjában a portéka adja el önmagát,nem kell kínálni,attól a legtöbben menekülnek.

Tündérlátta írta...

Ilyen tapasztalat már az én hátam mögött is van. Így már nem ugrok minden vásárra. És soha nem lehet kiszámítani melyik jön be és melyik nem..
Katafoltnak igaza van: mosoly és szemkontaktus.

Fércművek írta...

Én is annak a híve vagyok, hogy nézelődjenek csak kedvükre az emberek, viszont ha kérdésük van, akkor ugrok. :)

Nekem nincs sok vásári tapasztalatom, de azt már tudom, hogy nagyon meg kell nézni hova megy az ember, mert mindenhol másra kiváncsiak az emberek. Ami az egyik helyen bejön, az a másikon egyszerűen nem kell. Csak mire kitapasztalja az ember... Én is hétvégén megyek egy új helyre, majd meglátjuk ott kell-e a portéka. Az is igaz, hogyha nem próbálom meg, sose tudom meg. :)

kiseri írta...

Na ez a mosoly-dolog tetszik! Akkor nem vagyok reménytelen eset...:)

Hova mész, Jutka? a te kis szörnyeid meg csodaságaid biztos sikert aratnak bárhol! Remélem, beszámolsz róla!

Ja, és elfelejtettem mesélni, hogy egy nőci megkérdezte, szoktam-e a WAMP-on is árusítani! Azért ez jólesett:))

Anna írta...

Én nem értem az alkudozást. Én meg sose voltam jó piaci vásárló, a vásárló szemszögéből nézve.
Ott áll pl. az öreg mama a tejföllel, mondja mennyi litere, ha nem tetszik odébbállok, de biztos nem mondom neki, hogy adja olcsóbban! Kérem, ő dolgozott meg érte ő tudja neki mennyit ér meg a portékája. Ha nekem túl drága akkor anélkül maradok (ha nem kapok olcsóbban). Felére alkudni!!! Pfuj. Én is asztalalábújó tipus vagyok. Ha egyáltalán kimerészkedek akárhová is a piacra. Kb. 17 éve voltam utoljára! Várom az izgalmas részt!

Ha tetszett, maradj és olvass még:)

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...