2009. március 5., csütörtök

Zeneiskolában...

... voltunk délután, a nagyobbik gyermekek koncerteztek. Évekig hegedültek, aztán különböző, csak hosszasan leírható okok miatt áttértek a citerára. Először picit féltem, olyan rossz kép volt bennem görnyedthátú, nyenyerésző citerazenekarokról, nekem túl hangos és sok volt. Aztán amikor Hanna első óráját meghallgattam, napokig nem tértem magamhoz a gyönyörűségtől – hallottál már citerát egymagában, csak végigpendítve a húrjain? Mintha a mesés Indiában találnád magad egyszeriben, csodaszép harmónia! És amikor az első órán Hanna már a süssfelnapot játszotta, rájöttem, ezt alapból tanulnia kéne mindenkinek, olyan gyors és könnyű hangszer. És bármit lehet rajta játszani, népdaltól Mozartig. Ma is bebizonyították a gyerekek, milyen sokoldalú és érdekes a citera, játszottak népdalokat, klasszikust és még Gryllus Vilmos dalait is. Hallottunk még népi furulyát és gitárt, jó sok gyerek jár Gábor bácsihoz... nem lehet véletlen, nagyon kedves és tehetséges ember.
Készítettünk ugyan felvételt, de nem tudom feltenni a gépre. Helyette megmutatom egyik kedvencem (Jakab is így szeretne citerázni...)

4 megjegyzés:

Melus írta...

szeretem az ilyen jellegű zenét:)
a párom zongorázik, ő Jazz-t tanul már kb 20 éve yoo korán kezdte:)
érdekes személyiség lehet Hanna:)
a párom is az:)
teljesen yoo értelemben nagyon kreatív személyek a zenélni vágyók:)

csutkailda írta...

Élmény volt! Köszönöm!:)))

ccsigaház írta...

nem dicsekvésképpen, de mindkettőjüket jól ismerem,Magdit tanítottam, Félix pedig az öcsémmel járt suliba

kiseri írta...

Ez izgi! El is mesélem gyorsan a gyerekeknek, milyen érdekes emberkéket ismerek!

Ha tetszett, maradj és olvass még:)

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...